
Az '''Amerikai Egyesült Államok''' ('''''United States of America''''' vagy rövidítve: '''USA''') szövetségi állam, amely [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] az [[Atlanti-óceán]]tól a [[Csendes-óceán]]ig húzódik.
Északról [[Kanada|Kanadával]], délről [[Mexikó]]val, a több, mint 100km széles [[Bering-szoros]]on 
keresztül pedig [[Oroszország]]gal határos. 

Mind katonai, mind gazdasági szempontból a világ legjelentősebb hatalma. Részesedése a világkereskedelemből mintegy 40 százalék, katonái a világ szinte valamennyi pontján jelen vannak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja.

Legfontosabb nyelve az [[angol nyelv|angol]], helyi jelleggel használják a [[spanyol nyelv|spanyolt]], 
[[Lousiana|Louisianában]] a [[francia nyelv|francia]], [[Pennsylvania|Pennsylvaniában]] pedig a [[német nyelv]]et. Az Egyesült Államoknak nincsen hivatalos nyelve, azonban minden fontos dokumentumot és törvényt angolul írnak.

Az Egyesült Államoknak 50 [[USA-tagállam|tagállama]] van.

== Történelem ==

[[1773]]-ban [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és 13 amerikai gyarmata (Új-Anglia) közötti feszültségek a [[bostoni teadélután]]ban csúcsosodtak ki, amikor a teára kivetett új adók elleni tiltakozásul indiánnak öltözött amerikaiak elfoglalták a teaszállító hajókat és rakományukat a tengerbe szórták. Anglia csapatok küldésével válaszolt, ami általános felkelést váltott ki a 13 gyarmaton. Képviselőik ezt követően a Philadelphiában tartott Kontinentális Kongresszuson szövetséget kötöttek, és kimondták, hogy közösen ellenállnak az angoloknak. 
[[1776]] [[július 4]]-én a philadelphiai Kongresszus elfogadta a [[Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|függetlenségi nyilatkozat]]ot (amit [[Thomas Jefferson]] írt) és ezzel a 13 gyamat végleg elszakadt [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniától]], és megalakították az Amerikai Egyesült Államokat. Az ezt követő függetlenségi háborút a [[Versailles-i béke]] zárta le [[1783]]-ban, amellyel Nagy-Britannia elismerte az Egyesült Államokat.


Miután az [[1777]]-ben megalkotott, majd [[1781]]-ben elfogadott [[Konföderációs Cikkelyek]] túl gyengének bizonyultak ahhoz, hogy a fiatal államszövetséget egyben tartsák,  [[1787]]-ben elfogadták az azóta is érvényben lévő, új alkotmányt. Ez ma a világ legrégebbi, máig is érvényes, írott alkotmánya. Elfogadása óta elvileg változatlan, ú.n. "Kiegészítésekkel" azonban több ízben lényegében módosították. Az USA első elnöke a függetlenségi háború sikeres hadvezére [[George Washington]] lett.


A függetlenségi háborút követően az új állam gyors fejlődésnek indult. A [[19. század]] elején megvásárolták [[Napóleon]]tól [[Louisiana]] francia gyarmatot, a spanyoloktól megszerezték [[Florida|Floridát]], majd [[Mexikó]]tól háborúban elhódították a mai [[Texas]], [[Új-Mexikó]], [[Kalifornia]], [[Nevada]], [[Arizona]] és még néhány állam területét. A jórészt [[indián]]ok lakta területeket fokozatosan európai bevándorlók foglalták el, lényegében kiirtva az őslakosságot. Az új területeken a század folyamán egymást követően hoták létre az új államokat, amelyek csatlakoztak az Unióhoz. 


A 19. század közepére mind élesebb ellentét alakult ki az északi, gyorsuló ütemben iparosodó államok és a déli, jórészt monokulturás gyapottermeléssel foglalkozó államok között. Utóbbiak munkaerő-szükségletét fekete rabszolgák biztosították. Az északi államokban ekkor már tilos volt a rabszolgatartás (szabad államok). A [[rabszolgaság]] ellen az [[1850-es évek]]től mozgalom bontakozott ki. Amikor [[1860]]-ban a rabszolgaságot ellenző, [[1855]]-ben alakult Republikánus Párt elnökjelöltjét, [[Abraham Lincoln]]t választották elnökké, 11 déli állam ([[Texas]], [[Louisiana]], [[Missisipi]], [[Arkansas]], [[Tenessee]], [[Alabama]], [[Georgia]], [[Florida]], [[Dél-Carolina]], [[Észak-Carolina]], [[Virginia]]) kivált az Unióból, és Richmond fővárossal megalakították az Amerikai Államok Konföderációját. 
Elnökké [[Andrew Jacksont]] választották. Ezzel kitört a polgárháború (Észak-Dél háború). A hat éves háború az északiak győzelmével ért véget, amivel helyreállt az Unió egysége. 
[[1867]]-ben [[Oroszország]]tól megvásárolták [[Alaszka|Alaszkát]].


A 19-20. század fordulóján jelentős volt az európai bevándorlás, ami biztosította a gyors gazdasági fejlődés által megkívánt munkaerőt. A [[20. század]] elejére az USA felsorakozott a világ nagy ipari hatalmai közé.


Az USA területszerző politikája az [[Észak-Amerika|észak-amerikai]] kontinenst leszámítva újdonságot jelentett az európai hatalmakéhoz képest. Nem törekedtek klasszikus gyarmatosításra, hanem a gazdasági és a politikai befolyás kialakítását célozták. Ennek első példája, hogy az [[1820-as évek]] elején a támogatták a dél-amerikai spanyol gyarmatok függetlenedési törekvéseit. Ekkor fogalmazta meg Monroe elnök az "Amerikai az amerikaiaké" elvet, amellyel azt kívánta kifejezni, hogy az európai hatalmak tartsák magukat távol az amerikai kontinenstől. A függetlenné vált latin-amerikai országok azonban gyorsan az USA gazdasági-politikai befolyása alá kerültek. 


[[1898]]-ban a spanyolok elleni kubai felkelés idején a [[havanna]]i kikötőben robbanás történt az USS Maine hadihajón. Azt ma sem tudni, hogy nem provokáció történt-e, mindesetre az USA hadat üzent [[Spanyolország]]nak. 
A gyors lefolyású háború eredményeként [[Kuba]] és a [[Fülöp-szigetek]] függetlenné vált, lényegében az USA gyámsága alatt, és megszerezték egyebek mellett [[Hawaii]]-t, [[Guam]]-ot és a [[Midway-szigetek]]et.


Az [[első világháború]] idején az USA az antant-hatalmakkal szimpatizált, az amerikai közvélemény azonban sokáig idegenkedett attól, hogy beavatkozzanak az európai hatalmak ügyeibe, amelyektől mindazideig távol tartották magukat. Amikor azonban [[1917]]-ben [[Németország]] meghirdette a korlátlan tengeralattjáró háborút [[Nagy-Britannia]] ellen, az USA belépett a háborúba. 
A közvélemény hangulatának megváltozásában jelentős szerepet játszott, hogy egy német tengeralattjáró megtórpedózta az angol Lusitania nevű gőzöst, és a támadásnak több amerikai állampolgár is áldozatul esett. [[1918]] közepe táján jelentek meg az első amerikai csapatok a franciaországi hadszíntéren. Parancsnokuk Pershing tábornok volt. Az [[antant]] háborús győzelmében azonban már viszonylag csekély szerepet játszottak.
Noha eredetileg [[Woodrow Wilson]] elnök javasolatára jött létre, az USA kimaradt a háborút követően megalakult [[Népszövetségből]] (ami az [[ENSZ]] elődjének tekinthető), ismét az elszigetelődés politkáját változtatta, és kimaradt az európai ügyek rendezéséből.

A huszas évek gyors gazdasági fellendülését (ekkor épült [[New York]]ban a prosperitás jelképének tekintett [[Empire State Building]]) az 1929-1933 gazdasági világválság szakította meg. A válságból való kilábalásra az [[1932]]-ben elnökké választott [[Franklin Delano Roosevelt]] meghirdette a [[New Deal]]-nek (tkp. nem jelent mást, mint új megyegyezés vagy új irány) nevetett politikát. Ez [[John Maynard Keynes]] angol közgazdász által a huszas években megfogalmazott elveken alapult, mely szerint recessziós időszakban az államnak kell beruházásokkal segíteni a gazdaságot, akár nagymértékű eladósodás árán is. Máig vitatott, hogy a [[1930-as évek|harmincas évek]]ben meginduló fellendülés a New Deal sikerének, vagy az újra meginduló fegyverkezésnek köszönhető (mint Európában).

Bár a [[második világháború]] kezdetére csökkentek valamelyest az USA-ban tapasztalható
[[izolacionizmus|izolacionista]] törekvések, 
előszor az Egyesült Államok mégsem lépett be a háborúba, de a [[kölcsönbérleti törvény]] alapján utánpótlással és hadianyaggal segítette Nagy-Britanniát, Kínát és a Szovjetúniót.
Az amerikai közvéleményre drámai hatást gyakorolt azonban a [[Pearl Harbor]] elleni japán támadás,
melynek hatására az USA hamarosan hadba lépett a [[tengelyhatalmak]] ellen.
A háború során a Szovjetúnió szenvedte el ugyan a legtöbb áldozatot, 
ám az Egyesült Államok roppant gazdasági erejének is fontos szerepe volt a szövetségesek győzelmében.

A második világháborúból az USA a világ legerősebb hatalmaként került ki, amellyel csak a [[Szovjetunió]] kelhetett versenyre, az is csupán katonailag, súlyos gazdasági áldozatok árán. 
A szövetségesek egyetértése igen hamar, már 1945 végén felbomlott, és a következő negyven évet a kölcsönös gyanakvás, a [[hidegháború]] határozta meg. Az USA politikája a szovjet, illetve a kommunista előretörés megakadályozására irányult. 1949-ig kizárólag birtokolt atomfegyvert. A szovjet fenyegetés - és mellesleg az amerikai érdekek védelmére - katonai támaszpontokat hoztak létre az egész világon. Az amerikai csapatok Nyugat-Európában is jelen maradtak, farkasszemet nézve a Kelet-Európában szintén ottmaradó szovjetekkel (elsősorban a kettészakadt [[Németország]]ban.)

Szövetségi rendszerei szintén az egész világra kiterjedtek. ([[NATO]]: Nyugat-Európa és [[Kanada]]), [[SEATO]]: Dél-kelet Ázsia, [[CENTO]]: Közép- és Közel-kelet, [[ANZUS]]: Csendes-óceáni térség. Közülük ma már csak a NATO létezik). 
Komoly támogatást nyújtottak a kínai polgárháborúban a [[Csang Kaj-sek]]-nek. Utóbbiak veresége és a [[Mao Ce Tung]] vezette kommunista erők győzelme után, - [[ENSZ]]-felhatalmazással - amerikai csapatok szálltak partra a [[Korea|Koreában]], hogy megakadályozzák a [[Kim Ir Szen]] vezette kommunisták győzelmét. A [[Koreai háború]] 1953-ban fegyverszünettel és a félsziget kettéosztásával jutott nyugvópontra. Az amerikai haderő a déli országrészben továbbra is jelen maradt.

[[1949]]-ben [[Joseph McCarthy|McCarthy]] szenátor javaslatára és vezetésével megalakult az [[Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság]], amely a kialakuló kommunistaellenes hisztériában egymást követően idézte maga elé, majd sok esetben lehetetlenné tette szakszervezeti vezetők, értelmiségiek sorát, kommunistaszimpátiával vádolva őket ([[Franz Oppenheimer]], [[Charlie Chaplin]] stb.).

Az [[1950-es évek|ötvenes évek]] második felében némileg csökkent az USA, illetve a nyugati országok és a Szovjetunió közötti feszültség. [[1959]]-ben megkezdődtek az első tárgyalások az atomkisérletek betiltásától, és szó volt egy csúcstalálkozóról [[Dwight D. Eisenhower]] elnök és [[Hruscsov]] szovjet pártfőtitkár között. [[1960]]-ban az [[Urál]] fölött a szovjet légvédelem lelőtt egy [[U-2]]-es tipusú amerikai felderítőgépet ([[Powers-ügy]]), ami miatt ismét megromlottak a kapcsolatok, és a tervezett csúcstalálkozó is elmaradt.

[[1961]]. [[április 17]]-én - [[John F. Kennedy]] elnöksége idején - amerikai támogatással kubai emigránsok szálltak partra a [[Kuba|kubai]] [[Disznó-öböl]]ben a [[Fidel Castro]] vezette forradalmi kormány megdöntésére, az akció azonban három nap alatt kudarcot vallott. A szovjetek nem sokkal ezt követően közepes hatótávolságú [[Kubai rakétaválság|rakétákat telepítettek a szigetországba]], ahonnan azok az amerikai szárazföldet is elérhették. Az USA válaszul [[1962]]. [[október 24]]-én blokád alá vonta a kubai szigetet. Az atomháború kirobbanását végül az utolsó pillanatban megszületett megegyezéssel [[november 20]]-án sikerült megelőzni: a szovjetek kivonták rakétáikat, az USA feloldotta a blokádot, és bár nem állította helyre a kapcsolatokat Kubával, és továbbra is támogatta az emigránsokat, megszűntette az inváziós fenyegetést.

[[1963]]-ban az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta az [[atomcsend egyezmény]]t amely megtiltotta a légköri, víz alatti és a világűrben végrehajtott atomkisérleteket. 

[[1963]]. [[november 22]]-én a [[Texas|texasi]] [[Dallas]]ban meggyilkolták [[John F. Kennedy elnököt]]. 
A gyilkosság fő gyanusítottja [[Lee Harvey Oswald]], akit a börtönben, [[november 24]]-én [[Jack Ruby]] lelőtt. 
Később a börtönben ő is meghalt (a hivatalos jelentés szerint rákban). 
A [[Kennedy-gyilkosság]] körülményeinek kiderítésére, Warrennek, a Legfelsőbb bíróság elnökének vezetésével bizottság alakult, amely [[1964]]. [[szepteber 27]]-én több mint tíz kötetben tette közzé a jelentését. 
Megállapításait azóta is számtalanszor kétségbe vonták, a gyilkosság háttere lényegében azóta is feltáratlan maradt. 
Kennedyt alelnöke, [[Lyndon B. Johnson]] követi az elnöki székben aki a demokrata párt színeiben a következő elnökválasztást meg is nyeri. 

A hatvanas években az USA fokozatosan belebonyolódott a [[vietnami háború]]ba. 
Az elhúzódó konfliktus egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki, az évtized közepétől erősödő tömegmozgalom követelte a háború befejezését. 
Ezzel párhuzamosan bontakozott ki a lakosság akkor mintegy 20 százalékát jelentő feketék polgárjogi mozgalma. 
A déli - jórészt az egykori Konföderációhoz tartozó - államokban ekkor még hivatalos volt a faji elkülönítés. 
[[1964]]. [[július 3]]-án törvény született, a feketék és a nők diszkriminációja ellen.

== Politika ==
Az Egyesült Államok elnökét négyévente megrendezett országos választások alapján, hivatalosan az 538 tagú [[Az Amerikai Egyesült Államok elektori kollégiuma|elektori kollégium]] választja meg.

== Lásd még ==
* [[Az Amerikai Egyesült Államok tagállamai]]
* [[Az Amerikai Egyesült Államok elnökei]]
* [[Az Amerikai Egyesült Államok elektori kollégiuma]]
